2012. szeptember 10., hétfő

Jegyzetelés - az alapok

A legutóbbi bejegyzésben ott hagytam abba, hogy jegyzetelni több, mint jegyzőkönyvet készíteni. Ahhoz, hogy jó jegyzeteket készíthessünk, három fontos dologra van szükségünk:

1. Meg kell értenünk azt, amit az előadó/tanár mond.
2. Kell egy tömörítő "program", amelynek segítségével az elhangzottakat lerövidítjük.
3. Ki kell tudni ezt követően "csomagolni" a jegyzetet.

Ezen a héten egy olyan jegyzetelési technikát mutatok be, ami abban segíthet, hogy jobban megértsd és követni tud a tanórát.

Még mielőtt azonban erre rátérek, engedjétek meg, hogy tegyek egy kitérőt. Ugyanis az, hogy megérted-e a tanár mondanivalóját, nem csak attól függ, hogyan jegyzetelsz vagy figyelsz-e, hanem sok minden egyébtől is. Gondolj bele, ha ma beültetnélek egy kvantumfizikai előadásra, bármilyen profi jegyzetelő is vagy, nem hiszem, hogy sokat megértenél az elhangzottakból. Tehát fontos a tájékozottság. Másnem annyira, hogy elolvasod az előző óra jegyzetét. Vagy a tankönyv idevonatkozó fejezetét egyszer átlapozod. Isten ments, hogy a szünetben töri könyvet olvass, annyit azonban megtehetsz, hogy legalább megnézed a képeket és elolvasod a vastagon szedett szavakat. Hidd el, sokat segítenek ezek is abban, hogy ne nézz teljesen hülyén az órán.

Az általam kiválasztott módszer lényege, hogy fektesd le az A4-es füzetedet, tehát a hosszú éle legyen fenn. Oszd el a lapot 1/3-2/3 arányban, illetve hagy egy rövidebb sort a legtetején a címnek.

A rövid fejlécbe kerül a dátum, az előadó/tanár neve (amennyiben szükséges, ez főként az egyetemistákra vonatkozik), a tantárgy/kurzus neve.

Az 1/3 részbe kerülnek a jegyzet főbb vázlatpontjai. Például az ókori Athénről tanulva ilyen lehet a "Gazdaság", "Társadalom", "Politika"...stb. Azok a fejezetek, alfejezetek, amikről tanultok.
Ide kerülhetnek még kérdések. Ezeket általában el szokták hagyni, pedig a kérdések különösen fontosak. Ennek több oka is van. Egyrészt ha valami nem világos, akkor azt itt leírhatod magadnak. Pl.: Mit jelent az, hogy arisztokratikus köztársaság? Miért nem vett részt Athén a gyarmatosításban? Mi történt ezzel párhuzamosan Spártában?
Másrészt a kérdezés, mint műfaj, segíti a megértést. Hidd el, ha kérdéseket tudsz megfogalmazni egy témához kapcsolódóan, akkor már nem is vagy olyan messze. (Egyszer, ha majd időm engedi, elmesélem, hogyan mentette meg a kérdezés egy tanítványomat a kémia egyestől úgy, hogy mást sem csinált, csak kérdezett!)
Az ide felírt kérdéseket aztán fel is teheted a tanárnak, ha nem kapsz rájuk választ az órán (a tanárok értékelni szokták az ilyesmit), de az is lehet, hogy a kérdés nem is fontos, csak akkor és ott eszedbe jutott. Aztán ha nagyon érdekel, még mindig utána nézhetsz a neten vagy ne adj' isten a sulikönyvtárban.
Szóval én csak ajánlani tudom, hogy kérdezz, ha nem is hangosan, de legalább a jegyzetedben!

elrendezés az A4-es lapon


A másik 2/3 magának a jegyzetnek szolgál. Itt kifejtheted - természetesen kulcsszavakban - azokat a témákat, altémákat, amiket az órán érintetek. Az, hogy mindezt hogyan lehet megtenni, egyelőre legyen a jövő zenéje, mondjuk a jövőhété!

PS.: csak hogy lássátok, megosztom Veletek az egyik ilyen módszerrel készült jegyzetemet. Ne lepődjetek meg, még Németországban készült, funkcióját tekintve hospitálási napló.


2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Ez hasonlóképp működik mint a Cornell-módszer?
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Cornell-m%C3%B3dszer

    VálaszTörlés
  2. Helló! Igen, nagyon hasonló, kiegészítve ezzel a típusú jegyzetelési technikával.

    VálaszTörlés