2012. november 14., szerda

A kördiagram

Egy ideje már meghirdettem, hogy a számítógép után novemberben egy kicsit papírosabb témák felé evezek, méghozzá a diagramok, grafikonok világába. Azt tapasztalom, hogy egyre inkább körbevesznek minket a különféle ábrázolások, az én külön kedvenceim az infografikák, ahol töményen de azért befogadhatóan találunk meg rengeteg adatot.

Noha a grafikonok és diagramok olvasása korántsem könnyű vagy egyértelmű. Így az édes novembert annak szentelem, hogy sorbavegyem a leggyakoribb ábrázolási módokat.
Mindjárt itt a kördiagram.Vegyük például a Humusz (azaz Hulladék Munkaszövetség) által készített és bemutatott körkérdés eredményeit:
Mi miről árulkodik mindez, hogyan olvassuk a kördiagramot?
Először is ajánlott a diagram címét elolvasni, innen derül ki, hogy egyáltalán mit látunk. A példánkban szereplő arra ad választ, hogy a Humusz olvasói milyen válaszokat adtak arra a kérdésre, mit csinálnak a szerves hulladékkal.

Másodsorban érdemes megnézni a jelmagyarázatot, ha van. Itt most nincs, de minden körcikk mellé odaírták a jelentését. Ez gyakorlatilag megfelel a jelmagyarázatnak.

Mit jelentenek a százalékos értékek? A kördiagram minden esetben egy csoporton belüli alternatívák arányát mutatja meg, tehát hány százalék mondta azt, hogy komposztál vagy kidobja a kukába. Ami fontos, hogy a csoportok között nincs átfedés (nincs olyan, aki a szerves hulladékot komposztálja és ki is dobja a kukába egyszerre), a százalékos értékek összegének minden esetben 100-nak kell lennie.

Ebből ered, hogy kördiagramban a válaszok akkor ábrázolhatóak, ha a válaszadók a választási lehetőségek közül csak egyet jelölhettek meg, többet nem. Arra egy másik grafikon alkalmas, de azt majd legközelebb!

2012. november 12., hétfő

Olvasói levél - Miki

Kedves Kiss úr. Laci?
Email címedet az interneten találtam keresgélés közben.
Hogy mit kerestem!?
Jelenleg a Széchenyi Egyetemre járok gépészmérnöki képzésre levelező tagozaton.
Ami azt jelenti, hogy havi szinten egyszer el kell menni Győrbe, ott van egy konzultáció, jegyzetet le kellet tölteni a neten keresztül. És ennyi.
Tanulj otthon ahogy tudsz!
Tíz év kihagyással kezdtem el újra tanulni így már harmincegy éves fejjel.
Így találtam rá a blogodra és a tanulással kapcsolatos írásaidra.
Kérdésem az volna hogy ha én jegyzeteken keresztül tanulok, akkor a te instrukcióidat, amit a tanulással kapcsolatban leírtál, lehet e követni?
Nem tankönyvből hanem Egyetemi jegyzetekből próbálok tanulni.
Ha pár mondatban le tudnád írni tapasztalataidat hogy te hogyan tanultál hatékonyan azt megköszönném.
Remélem levelemmel nem zavartalak.
Üdv Miki Szombathelyről..

Kedves Miki!

Először is köszönöm a leveledet, hadd gratuláljak a tanulmányaidhoz. Érdekes kérdést vetsz fel, így engedd meg, hogy nagy nyilvánosság előtt válaszoljak, mások számára is érdekes lehet.

Hadd szögezzem le az elején, hogy mint gyógypedagógus elég kevés tapasztalatom van a műszaki tudományok terén, így csak ködös képem van arról, milyen is egy egyetemi jegyzet felétek, de azért teszek egy próbát.

1. Szöveghez, leírásokhoz két dolgot javaslok. Egyrészt sokat segíthet, ha hatékonyan ki tudod emelni a szöveg lényegét. A szövegkiemelésről itt találsz bejegyzést.
Általában azok, akik műszaki tudománnyal foglalkoznak, inkább vizuális típusok, ezért én a helyedben a kiemelt szövegrészletekből gondolattérképet készítenék. Ezt megteheted papíron is, de ma már több online gondolattérkép készítő program is a rendelkezésedre áll, én a mind42.com-ot használom, de itt találsz egy gyűjteményt, ahol szemezgethetsz kedvedre! Ezt a technikát azért ajánlom, mert:
- segít abban, hogy legyen az anyagról egy globális képed,
- segít észrevenni és megtanulni a különböző elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket,
- könnyebben tanulod meg az anyagot, mintha csak magolnál,
- végül ha tényleg vizuális típus vagy, akkor könnyebben tanulhatsz vele, mint nélküle.
Aztán vannak egészen hasznos "magolási" technikák, amelyekkel hatékonyabban lehet megtanulni az anyagot, erről itt olvashatsz.

2. Gondolom sok az ábra és rajz a jegyzetekben, amelyeket szintúgy tudni kell. Erről vegyipari technológia órák rémképei sejlenek fel előttem (a műszaki analfabétizmusom így nem teljesen igaz). Ott a bonyolúltabb folyamatábráknál egy dolog működött: le kellett ülni egy tollal és papírral, és át kellett rajzolni kétszer-háromszor a kapcsolási és szerelési rajzokat.
Ezt annyival egészíteném ki, folyamatábra esetében segít, ha a folyamat logikáját tanulja meg az ember, tehát az egyes nyilakra ráírni, jelezni, itt mi történik és miért? Az egész esetében ennek a lépésnek, elemnek mi a funkciója, hogyan járul hozzá a végeredményhez.

3. Képletek, számítások. Szintén a műszaki tudományok sajátja a nehezen megjegyezhető képletek sora, sajnos ebben tényleg nulla tapasztalatom van (ha ebben olyan nagyon sikeres lettem volna, ma valószínűleg nem mint gyógypedagógus, hanem mint vegyészmérnök beszélgetnénk), így csak a szakirodalomra tudok hagyatkozni.
A legtöbb tanulásmódszertani kézikönyv a következő technikákat javasolja:
a) Másolás (lsd. folyamatábrák, rajzok).
b) Memória kampó, azaz a képlet egyes elemeit valahogy próbáld rögzíteni a fejedben. Mondjuk elképzeled, hogy a képlet egy ház, amelyben az egyes elemek laknak. Elképzeled, ki hol lakik a házban (nyilván a képletben betöltött szerepe szerint).
c) Mondóka készítés. Mondjuk az alábbi képletre a következő módon. p*v=n*r*T, Pappék és Vargáék kertje épp akkora, mint Nagyék, Rőthék és Tóthék kertje. Ennek alapja, hogy egyetlen értelmes mondatot szószerint könnyebben tanulunk meg, mint egy első ránézésre értelmetlen képletet.

+1 Idő és önszervezés. Sokak számára ez is gondot okoz, noha Te erre nem kérdeztél rá. De ha valaki munka mellett tanul, akkor fontos kérdés, hogy képes-e hatékonyan beosztania az idejét. Az munkaszervezés néhány alapvető szabálya:
- Mindig az elméleti feladatokkal kezdj és utána nyúlj a gyakorlati feladatokhoz.
- Mielőtt neki állsz tanulni, mérd fel, milyen feladataid vannak, és ezek megoldási vajon mennyi idődbe fog kerülni. (Olykor érdekes tapasztalathoz lehet jutni, ha órával méred megoldás közben).
- Érdemes napi, heti esetleg havi tervet készíteni, hogy mikor mennyi időt tudsz a tanulással foglalkozn munka mellett, ezekhez az időszakokhoz feladatokat, megtanulandó anyagot rendelni, hogy lásd, mindenre marad-e időd.
- Rangsorold a feladatokat. Ami nekem bevált, az egy négyes rendszer, amiben valami lehet:
  • fontos - nem fontos
  • sürgős - nem sürgős
Így lesznek feladatok, amelyek fontosak és sürgősek, ezekkel érdemes kezdeni. Aztán vannak, amelyek fontosak, de nem sürgősek, ők maradhatnak későbbre. Aztán van a sürgős de nem fontos, továbbá a nem sürgős és nem fontos, az utóbbi a potenciálisan elhagyható feladatok.

Remélem tudtam segíteni. Sok sikert a tanuláshoz!

Laci