A távolságot, mint üveggolyót

Tehát január, tehát idegen vagy ismeretlen szavak. Honnan tudom, hogy az a szó, mit éppen nem értek, mennyire fontos? A kérdés egyáltalán nem mellékes, mert kikövetkeztetni, feltérképezni egy ismeretlen szót időigényes mulatság, tehát ha nem fontos, ne dolgozzunk hiába.

Forrás: wadallat.blog.hu

Ezzel kapcsolatosan két megfigyelést végezzünk el. Kezdem a legegyszerűbbel: hol található a szó a mondatban? Ha az elején, akkor nagy valószínűséggel, még ha nem is minden esetben, de fontos. Ez a nyelv sajátosságából ered. A magyar nyelvben szeretünk azzal a mondatelemmel indítani, amelyiknek a legnagyobb az információ értéke. A "Sári törte el a vázát" (tehát nem Feri vagy John) és "A vázát törte el Sári" (nem a poharat vagy egy tányért) között épp a fontos információban van a különbség, amit a szórenddel érzékeltetünk. A szabály tehát világos: ha a mondat elején van az ismeretlen szó, akkor fontos, hogy értsd! Ha a szó a mondat végén található, akkor további vizsgálatok szükségesek, ekkor alkalmazzuk a második módszer.

A második megfigyelést már említettem: mennyire esik távol az adott szó az alany-állítmány predikátumtól. De mit jelent ebben a kontextusban, hogy "távol esik"?
Nézzünk meg ezzel kapcsolatban egy példamondatot: Peti németjuhász kutyája egy verőfényes nyári délutánon elásta a szomszéd hátsó kertjében a vasárnapi ebéd maradék csirkecsontjait.
Ábrázoljuk ezt a mondatot gondolattérkép formájában és máris érthetővé válik a "távolság" kifejezés!

Először is láthatjuk, hogy a mondat két nagy csoportra osztható: egyes elemek az alany, mások az állítmány bővítményei. Ezen belül megkülönböztethetünk különféle szinteket. Első szint az alany és állítmány szintje, erre épül az egész mondat. A második szint azoké a szavaké, amelyek közvetlenül az alanyhoz és az állítmányhoz kapcsolódnak, jelen esetben a délutánon, kertjében, csirkecsontjait, németjuhász és Peti. A következő szint szavai már nem kapcsolódnak közvetlenül az alany-állítmány pároshoz, és így tovább egyre lejjebb és lejjebb.

Azt, hogy mennyire határozza meg egy szó a mondat jelentését, az is megmutatja, mennyire esik "messzire" az első szinttől. Ebből látható, hogy az alany-állítmány páros a legfontosabb jelentéshordozó a mondatban, hiszen azt az elemi információt képviselik: ki és mit csinált. Azonban ha elég távol esik ettől, mint jelen példánkban a "vasárnapi" szó, akkor a mondat jelentése szempontjából mellékes. Képzeljük el, hogy nem értjük ebben a mondatban a "vasárnapi" szót. Mi történik? Semmi különös, a mondat értelmét akkor is tudjuk, még ha nem világos, nem a szombati vagy a keddi, hanem a vasárnapi  ebéd csirkecsontjairól beszélünk.

Persze hasonló elemzést végezni mindezért még mindig elég fáradtságos és felesleges, azonban az érthetőség kedvéért szükségszerű itt. A gyakorlatban a következőt javaslom, görgesd fel csak azt az ágat, amelyen az ismeretlen szó "csücsül". A példánknál maradva: mire vonatkozik a vasárnapi? Ebéd. És az mihez tartozik? Csirkecsontjait. És az? Elásta. Meg is van az állítmányig vezető lánc: vasárnapi -> ebéd -> csirkecsontjait -> elásta.

Természetesen ahhoz, hogy ez menjen, jól kell tudni mondatot elemezni. Ehhez nyújt segítséget a nehezen olvasók és diszlexiások számára az előző bejegyzés.