Honnan tudod, mennyire nehéz egy feladat?

A sikeres tanulás egyik kulcsa, hogy tudjam, mennyire nehéz az előttem álló feladat. A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy ugyan az a feladatot mások általában más nehézségi szintűnek sorolnák be, mint mi. Erről mindig a régi magyar és matek órák jutnak eszembe: matekon általában a fiúk állították mindenre, hogy minden mennyire könnyű, magyaron a helyzet épp fordított volt.

Az egyes feladatok egyéni megítélése ellenére is találunk kapaszkodókat, amelyek segíthetnek a kérdés eldöntésében függetlenül attól, hogy mennyire vagyunk profik az adott területen.

Az általam bemutatott rendszer Benjamin Bloom amerikai pszichológus nevéhez kötődik, aki 1956-ban (épp a forradalom évében) publikálta tanulmányát a tanulásról.

Ebben a tanulmányban hat nehézségi szintet különböztetett meg.

1. Megjegyzés.
Talán furcsának tűnhet, de voltaképpen az elménk számára a legkisebb mentális kihívást azok a feladatok jelentik, amelyek "csak" annyit várnak tőlünk el, hogy megjegyezzük őket. Például irodalomból a memoritelek vagy a bolygók nevei.
Az ilyen feladatokhoz alkalmazz különféle mnemotechnikákat.

2. Megértés
A megjegyzéhez képest ez már egy szinttel nehezebb, mert nem elég visszamondani az anyagot, érteni is szükséges azt, amit mondasz. Ilyen például az, amikor történelem órán meg kell tanulni a honfoglaló bomló-törzsi társadalom átalakulásának folyamatát feudális társadalommá. Nem elég, ha megjegyzed a kulcsfogalmakat, a eseményeket, értened is kell, hogyan lesznek őseink visszafelé nyilazó nomádokból európai lovagok.
A megértést segítheti a páros tanulás, gondolattérkép készítés és a az értelmező jegyzetelés.

3. Alkalmazás
A harmadik szint azt várja el tőled, hogy a megjegyzett és megértett tananyagot alkalmazd egy helyzetben. Klasszikus példa arra a másodfokú egyenelet megoldó képlete. Vegyük sorra: először is meg kell jegyezned a képletet, utána meg kell értened, hogy a képletben melyik betű mit jelöl, végül képesnek kell lenned egy konkrét matematikai problémát a segítségével megoldani.
Az alkalmazás szintjét gyakorlással tudod megugrani.

4. Elemzés
Ezen a szinten a feladatok azt várják el tőled, hogy képes legyél azokat részekre bontani és megmondani, hogy ezek a részek milyenek. Mint amikor verset elemzel.
Az elemzés elkészítéséhez jól jön egy gondolattérkép, esetleg egy összefoglaló táblázat, illetve készíthetünk egy az összefüggéseket bemutató táblázatot is.

5. Szintézis
Szintézis során valami újat kell létrehoznod. Ilyen nehézségű egy beadandó dolgozat megírása. Több forrást kell végigolvasnod, azokat elemezned, majd a két-három forrás anyagait összegyúrva egy teljesen új valamit létrehoznod. Itt hasznos tippeket találsz a beadandó elkészítéséhez.
A szintézis megkönnyítéséhez továbbra is jó segítség a gondolattérkép készítés, a jegyzetelés, összefoglaló táblázat.

6. Értékelés
A legnehezebb feladat Bloom szerint az, amikor valamit értékelnünk kell. Ilyenkor úgyanis nemcsak elemeznünk és szintetizálnunk kell különféle dolgokat, hanem azokról valamilyen logikus érvekkel alátámasztott álláspontot is meg kell fogalmaznunk. Ilyenekkel én leginkább az emelt szintű történelem érettségi esszéi között találkoztam: Értékelje és jellemezze a budapesti munkásság szabadidő-eltöltési lehetőségeit a 19-20. század fordulóján.
Ilyenkor jól jöhet ismét egy gondolattérkép a megjegyzéseinkkel, kritikai észrevételünkkel kiegészítve, egy kétoszlopos jegyzet szintén meglátásainkkal gazdagítva.

Amikor legközelebb leülsz egy feladat elé, gondold végig, pontosan milyen szintű feladat lehet? Megértés vagy alkalmazás? Ha megvan, akkor már sokkal könnyebben tudod kiválasztani a megoldási stratégiádat!

Feladatok típusai Bloom rendszerében.