A kördiagram

Egy ideje már meghirdettem, hogy a számítógép után novemberben egy kicsit papírosabb témák felé evezek, méghozzá a diagramok, grafikonok világába. Azt tapasztalom, hogy egyre inkább körbevesznek minket a különféle ábrázolások, az én külön kedvenceim az infografikák, ahol töményen de azért befogadhatóan találunk meg rengeteg adatot.

Noha a grafikonok és diagramok olvasása korántsem könnyű vagy egyértelmű. Így az édes novembert annak szentelem, hogy sorbavegyem a leggyakoribb ábrázolási módokat.

Mindjárt itt a kördiagram.Vegyük például a Humusz (azaz Hulladék Munkaszövetség) által készített és bemutatott körkérdés eredményeit:

 

Mi miről árulkodik mindez, hogyan olvassuk a kördiagramot?

Először is ajánlott a diagram címét elolvasni, innen derül ki, hogy egyáltalán mit látunk. A példánkban szereplő arra ad választ, hogy a Humusz olvasói milyen válaszokat adtak arra a kérdésre, mit csinálnak a szerves hulladékkal.

Másodsorban érdemes megnézni a jelmagyarázatot, ha van. Itt most nincs, de minden körcikk mellé odaírták a jelentését. Ez gyakorlatilag megfelel a jelmagyarázatnak.

Mit jelentenek a százalékos értékek? A kördiagram minden esetben egy csoporton belüli alternatívák arányát mutatja meg, tehát hány százalék mondta azt, hogy komposztál vagy kidobja a kukába. Ami fontos, hogy a csoportok között nincs átfedés (nincs olyan, aki a szerves hulladékot komposztálja és ki is dobja a kukába egyszerre), a százalékos értékek összegének minden esetben 100-nak kell lennie.

Ebből ered, hogy kördiagramban a válaszok akkor ábrázolhatóak, ha a válaszadók a választási lehetőségek közül csak egyet jelölhettek meg, többet nem. Arra egy másik grafikon alkalmas, de azt majd legközelebb!