5+1 dolog, amit a legtöbb diák rosszul csinál a suliban

A népmesékben minden alkalommal, amikor a legkisebb fiú/lány elindul szerencsét próbálni, útravalónak hamubasült pogácsát kap. Úgy döntöttem, hogy a tanév első hetén tőlem is kaptok valami hasonlót: egy listát arról, amit a legtöbb diák rosszul csinál a suliban.

1. Nem jegyzetel vagy csak annyit ír le, amennyi a táblán van

Sok diák a jegyzetelést csak a tanár hülyeségének tartja, amit csak azért találtak ki, hogy megkeserítsék szegény diákmesterember életét, éppen ezért a nem-jegyzetelés kiváló eszköz a tanárok bosszantására. Pedig ez valójában igazi lábon lövés!

Tegyük tisztába: jegyzetelni nem a tanár kedvéért kell, hanem magad miatt! A jegyzetelés sok szempontból a diák egyik legjobb barátja a tanulásban. Egyrészt jobban megmarad az, amit hallasz és leírsz, mint amit csal hallassz. Másrészt akkor, amikor nemcsak a táblán szereplő mondatokat írod le, valami egészen fontos dolog történik a fejedben: jegyzetelés közben folyamatosan struktúrálod, alakítod és értelmezed az elhangzottakat. Ez pedig mondanom sem kell, már önmagában is jobb jegyeket, nem mellesleg, kevesebb tanulásra fordított időt jelent.

A harmadik előnye, hogy a jegyzetelés segít túlélni a rémunalmas órákat. Pl. az egyetemen, amikor már szinte meghalltam egy-egy végtelennek tűnő előadáson az unalomtól, azzal szórakoztattam magam, hogy nagyon szép, illusztrált jegyzeteket készítettem, például egy gondolattérképet.

 Ahogy a vándorúthoz, úgy a tanuláshoz is hasznos eszközökre van szükségünk. Forrás: wn.com

2. Előbb az írásbeli, aztán a tanulás

Értem ez alatt azt, hogy általában a diákok előbb megoldják az írásbeli házi feladatokat, és csak utána kezdenek neki a tananyag megtanulásának. (Már ha nekiállnak egyáltalán.) Az első pontunkhoz hasonlóan ez is egy klasszikus lábon lövés, ugyanis a logikus éppen fordítva volna. Hogy miért? Kb. olyan ez, mint elmenni levizsgázni forgalomból, és csak utána KRESZ órákat venni. Nincs mit csodálkozni, hogy a végeredmény finoman szólva is gyenge.

A gyakorló feladatokat általában azért adják fel a tanárok, hogy segítsenek elmélyíteni a tudásodat az egyes témakörökben. Tehát előbb kellene megismerni a témakört (= megtanulni az elméleti anyagot), majd csak ezt követően megoldani a hozzá tartozó feladatokat. Hidd el, könnyebb lesz megoldani őket így, plusz a tananyagból is több marad majd meg!

3. Kialvatlanság

Örök dilemma: aludni vagy még este szociális életet élni a haverokkal!? A pech ebben az, hogy a kamaszoknak messze több az alvásigényük, mint a gyerekeknek vagy a felnőtteknek (az utóbbiak 6-7 órájával szemben a kamaszok 8-9 órát alszanak.) 

Viszont ahogyan arról már a blogon is szó volt, az alvással töltött idő mennyisége komolyan kihat a tanulmányi teljesítményre. Ez persze nem azt jelenti, hogy kamaszként a tyúkokkal kell ágyba menni (ha reggel 6-kor kell felkelned ahhoz, hogy időben beérj a suliba, akkor érdemes 10-11 óra tájban aludni menned, ebbe azért még a szociális élet is belefér), de azért érdemes odafigyelned arra, hogy a sok éjszakázásnak bizony komoly ára van!

4. Energiaital és társai

Ahogyan egy autó esetében sem mindegy, hogy jó minőségű, olmozatlan benzint töltünk bele, vagy pancsolt vackot, ugyan úgy az sem mindegy, hogy milyen "üzemanyaggal" töltöd fel a saját testedet. Az energiaitalok alapvetően csábító megoldásnak tűnnek a kialvatlanság és a fáradtság ellen, viszont van egy komoly hátrányuk: nem természetesek. Teljesen rendben van, ha némi plusz "nitróra" van szükséged (én elég komoly kávé függő vagyok), de van jobb megoldás is. Pl. a mate vagy ginzeng tea természetes, az ízük is teljesen renben van (magyarán nem olyan rémes herbaizé íze van), könnyen beszerezhető, és két energiaital árából fél évig pöröghetsz. Na azért csak óvatosan! :)

5. Motiválatlanság

Hiszek abban, hogy mindenki szeretne sikeres lenni a suliban, szeretne érettségit, szakmát vagy diplomát szerezni. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy szeretne unalmas órákon ülni, értelmetlen házi feladatokat megírni vagy érdektelen tananyagot megtanulni. Ne hidd, hogy a "stréberek" élvezik azt, amit te sem. Amit az igazán jó tanulók tudnak az nem más, minthogy tisztában vannak vele, ezt a "békát" le kell nyelni ahhoz, hogy a hőn áhított érettségi, szakma, diploma meglegyen. Azaz képesek önmagukat motiválni, folyamatosan figyelmeztetni, miért fontos ez NEKEM (nem az XY tanárnőnek, a szüleimnek, a haveroknak...stb.) Másrészt képesek azt észrevenni, hogy milyen következményekkel jár, ha ezt most nem teljesítik.

+1 Nem olvassák a SpeckoPedet

No persze mert azért még mindig ez a legkúúúlabb tanulás módszertani blog, de azért ez többet is jelent. A legtöbb tanuló ösztönösen igyekszik megfelelni az iskola elvárásainak. Azon szerencsések, akiknek a családja maga is tanult, jobb helyzetben vannak, mert látnak, láttak példákat maguk előtt a sikeres tanulásra, tudnak kitől segítséget kérni otthon. Akiknek a szülei azonban maguk is kudarcokkal teliként élték meg a saját tanulmányaikat, teljesen egyedül maradnak az iskola kihívásaival, és bizony nehezen is boldogulnak. Különösen nekik volna fontos, hogy a SpeckoPedhez hasonló blogok, oldalak, könyvek eljussanak hozzájuk. Hogy valóban a tudás, a tehetség és  a szorgalom határozza meg egy diák sikerességét az iskolában, ne a szülei bizonyítványa!

Rákészülés a tanévre

Vannak az életben olyan helyzetek, amikor gyorsan hozunk meg döntéseket, és mindenféle rákészülés nélkül azonnal cselekszünk is. Gyerekkoromban például gyakran csapta a családot a hóna alá apukám és vitt el minket fagyizni. Nos, a tanulás nem egy ilyen. Bár még egy hét van hátra a nyári szünetből, engededd meg, hogy meggyőzzelek, már most megéri olykor a tanulásra (is) gondolnod. Nem kell megijedni, ez nem azt jelenti, hogy akkor mostantól a matek, magyar és töri kell, hogy kitöltse a napodat, arra ott van a tanév.

Miért érdemes készülni a tanévre?

1. Érzelmi ok, avagy csak semmi pánik!

A blogon már szó volt arról, hogy az agyunk agytörzsi részének az egyik feladata, hogy megvédjen bennünket. Mindezt többek között úgy teszi, hogy veszély esetén blokkolja az agykérget, és menekülésre késztet. Amennyiben a kardfogú tigris vágtat felénk, ez a leghelyesebb stratégia. Azonban ha a matek és irodalom közeledik iszonyatos tempóval felénk, akkor a legkevésbé sem hasznos, hogy nem enged bennünket gondolkozni.

Minél inkább váratlanabb egy helyzet, az agytörzs annál inkább veszélyben érezi magát (és téged), annál inkább nem enged gondolkozni. Azaz ahhoz, hogy a szeptember 1-én ne teljesen váratlanul érjen a tanév, érdemes az agytörzsedet fokozatosan hozzászoktatni ahhoz, hogy egy hét múlva itt kérem új világ kezdődik.

2. Kognitív ok - kell egy csapat!

Az agyunk elsősorban asszociációkon keresztül "gondolkodik". Ez azt jelenti, hogy minden, amit tudunk, az nem "valahol" tárolódik a fejünkben, akár egy könyvtárban a könyvek, hanem egy bizonyos hálózat aktivitásának formájában jelenik meg. Érthetőbben: amikor megoldasz egy másodfokú egyenletet, akkor nem az történik a fejedben, hogy leveszed a mentális polcról a másodfokú egyenletek könyvét. Sokkal inkább olyan, mintha egy munkacsoport jönne létre a fejedben, amely csoportnak minden egyes tagja valami másért felel: van, aki a számokat ismeri fel, van, aki a problémát azonosítja, van olyan is, aki emlékszik a megoldóképletre...stb. Az ő közös munkájuk, kooperációjuk hozza létre a helyes megoldást.

Ez a csoportos munka azonban csak akkor lehet igazán eredményes, ha minden csoporttag ott van, megérkezik és részt vesz a megoldásban. A hirtelen feladatok, kihívások esetében gyakran megesik (többek között az agytörzs hatékony közreműködésre miatt, a részleteked lásd feljebb), hogy a megoldáshoz szükséges "munkacsoport" nem áll össze, tudományosabban: nem aktivizálódik a megfelelő neuoronhálózat a fejedben. Hogy ezt elkerüld, érdemes időt szánni a ráhangolódásra, ismétlésre, hogy világos legyen mindenki számára, kikre van szükség a mentális csapatodban!

3. Pedagógiai ok, mert Murphy sem alszik

Amit az ember elfelejthet, azt el is felejti - azt hiszem így kezdődhetnek Murphy tanulástechnika könyve. Talán kevésbé köztudott, de a magyar nyári szünet, a maga 2,5 hónapjával egyike a leghosszabb nyári szüneteknek Európában, nemrégiben komolyan felmerült, hogy csökkenteni kellene az évközi szünetek javára.

És valóban, 2,5 hónap pont elegendő arra, hogy az ember minden olyasmit elfelejtsen, amire a következő tanévben az iskola építeni igyekszik: szavakat angolból, képleteket és szabályokat matekból, évszámokat és összefüggéseket történelemből...stb. A ráhangolódás és rákészülés arra is jó, hogy visszaszerezzünk valamit abból, amit egyébként elefelejtenénk.

A tanévre való ráhangolódásnak egy kevésbé hatékony módja.
Forrás: pixabay.com

Néhány tipp a ráhangolódáshoz:

1. Lapozgasd az előző tanévről megmaradt könyveket, füzeteket.

Nem is kell feltétlenül intenzíven olvasni, de érdemes elővenni, és egyszerűen átnézni, mit tanultál az előző tanévben, hol hagytátok abba az anyagot. Fusd át a képeket, a táblázatokat, a különféle ábrákat. Közben próbálj visszaemlékezni arra, amikor azt tanultátok.

Ha azon szerencsések közé tartozol, aki időben (értsd még a tanév megkezdése előtt) megkapja a tankönyveit, akkor jó megoldás az új könyvek lapozgatása, ízlelgetése. Egyszerűen csak azért, hogy lásd, hogy mire számíthatsz a következő kilenc hónapban!

2. Kezd el tervezni a tanévet!

Talán viccesen hangzik, de érdemes elkezdeni megtervezni a következő tanévet. Pl. tudod-e, mikor lesz az őszi szünet? Mikor kezdődnek az érettségik, hány hosszú hétvége lesz ebben a tanévben és milyen napra esik majd március 15-e?

Ha már van diáknaptárad, esetleg online naptárat használsz, akkor már érdemes a fix dátumokat beleírni.

3. Használd az internetet!

Ma már szerencsére tele van az internet jobb-rosszabb tematikus oldalakkal, amelyeken az iskolai tananyaghoz kapcsolódóan találsz videókat, tananyagokat, feladatokat. Érdemes ezeket böngészgetni.

Az elkövetkező napokban a SpeckoPed facebook oldalán olyan oldalakat osztunk meg, amelyeket nyugodt szívvel ajánlunk erre. Lájkold az oldalt és készülj velünk a tanévre!

+1. Nézegess iskolai cuccokat!

Talán nincs is kellemesebb módja a rákészülésnek, mint a vásárlás. Milyen füzet, toll, körző, vonalzó, füzetborító...stb. Érzelmi ráhangolódásnak tökéletes.

Hogyan oldjunk meg szöveges feladatokat matekból?

Valamiért a matematika területéről kevesebb technikát hoztam, pedig sokaknak a matek az egyik legnehezebb tantárgy. Ennek hátterében azt hiszem az állhat, hogy kevés olyan tartárgy van, ahol ennyire egymásra épülnek az egyes egységek, mint a matek esetében. Pl. attól, hogy valaki nem tanulta meg a pun háborúk történetét, még lehet kiváló az Árpádház történetéből, ellenben aki nem ismeri a hatványozás tulajdonságait, komoly nehézségekkel fog szembesülni a gyökvonásnál.

Mező Ferenc tanulásmódszertani könyvében hivatkozik egy kutatásra, amelyben kezdő és "szakértő" (értsd tapasztalt) hallgatók problémamegoldási stratégiáját vizsgálták, és az egyik dolog, amit találtak, hogy míg a kezdők azonnal nekiesnek a feladat megoldásának, addig a "szakértők" inkább elgondolkoznak rajta. Azonban az így befektett idő megtérül: a "szakértők" a több gondolkodás ellenére is négyszer (!) gyorsabban oldották meg a feladatokat, mint kezdő társaik.

Mindezek alapján, ha biztosra akartok menni, akkor a következő lépéseket javasolja nektek Pólya György:

1. Értsd meg a feladatot!

Ez alatt azt értem, hogy próbáld objektíven összegyűjteni, mely információk állnak a rendelkezésedre, melyek nem. Mit lehet kikötni? Nem, itt nem a kutyára gondolok, hanem arra, amikor pl. egy összetett tört esetében kikötjük, hogy a nevezője nem lehet nulla, az így kapott egyenletből pedig levezetjük, hogy a keresett X nem lehet egyenlő....

2. Készíts tervet!

A tervkészítéshez érdemes végiggondolnod, találkoztál-e már hasonló feladattal? Azt hogyan oldottad meg? Eszedbe jut-e valamilyen képlet, amit alkalmazhatnál? (Észreveszel-e egy képletet a függvénytáblából, amit...) Hogyan tudnád átfogalmazni a feladatot? Felhasználsz-e minden adatot a megoldáshoz? (Vigyázz, lehetséges, hogy a feladat kitalálója trükkös ember volt, és nincs valójában minden adatra szükséged!)

3. A terv végrehajtása

Ha már van egy elképzelésed a megoldásról, akkor próbáld ki! Három dologról tudhatod, ha a megoldási terved rossz:

• haladás hiánya: ebben az esetben azzal fogsz szembesülni, hogy hiába számolsz, hiába rendezgeted az egyenleted, valahogy nem jutsz közelebb a megoldáshoz,
• értelmetlen végeredmény: amikor a számolás végeredményeként azt kapod, hogy -11,68 emberrel indult el a busz a graázsból, na az pont ilyen.
• hibaészlelés: van olyan, hogy megoldás közben rájössz arra, hogy valahol hiba van megoldási tervedben. Pl. rossz képletet választottál.

4. Ellenőrzés

A legviccesebb, hogy azt még a kisiskolások is kívülről fújják, hogy ellenőrizni kell a végeredményt, mégis kevesen veszik komolyan. Pedig kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor rájövünk a megoldásra, és a tökéletességhez csak annyi hibádzik, hogy elszámoltuk magunkat egy szorzásnál! De komolyabb hibákat is lehet szűrni, ha veszitek a fáradtságot, és a kapott eredmény behelyettesítitek az eredeti egyenletbe, szövegbe, képletbe...stb.

Jó matekozást!

---

A cikk alapját Mező Ferenc: A tanulás stratégiája c. könyv adta.

Mi kell a sikeres tanuláshoz?

Hosszabb idő után újra vállaltam magántanítványt, akinél individualizált tanulási technika fejlesztést csinálok. Ez a módszer azt hiszem abban más - talán több, de nem biztos - az egyszerű tanulási technikák oktatásánál, hogy itt a különféle stratégiák, trükkök megismerése nem öncélű (noha azzal sem volna semmi baj), hanem valamilyen egyéb fejlesztési célt szolgál. Így az utóbbi pár hétben többször kerültem abba a helyzetbe, hogy magyarázom és magyarázom, mi kell a sikeres tanuláshoz. Mert ez egyáltalán nem egyértelmű, még azoknak a szakembereknek sem, akik hivatásszerűen ezzel foglalkoznak.

Tehát ebben a tanév eleji első posztomban erről fogok értekezni. Nem szeretnék nagyon belemélyedni a téma kognitív pszichológiai mélységeibe (elvégre ez nem egy tudományos publikáció), így előre is elnézést, ha valakinek felszínes és bulváros lesz a poszt. De azért remélem ők is elhiszik, hogy annak, amit írok, megvan a tudományos alapja.

Tehát azzal mindenki tisztában van, hogy a tanuláshoz kell egy hely: legyen csendes, világos, lehetőleg asztallal és székkel. Most nem ezekről szeretnék írni. Akit ez érdekel, annak tudom javasolni a feng shui ide vonatkozó elveit. :)

Engem sokkal inkább az érdekel, mivel kell rendelkeznem a fejemben ahhoz, hogy sikeresen tudjak tanulni. Ennek alapvetően három feltétele van: (1) önismeret, (2) tanulási technikák és (3) probléma elemző készség. Vegyük sorra őket!

forrás: literacylearningtutor.com

1. Önismeret
Voltaképpen arról van szó, hogy a tanulási folyamat sikeressége nem választható le arról, hogy ki tanul. Én például sokkal könnyebben tudok úgy tanulni, ha beleélem magam egy szerepbe (erről az államvizsgámra készülve még írtam is egyszer). Más akkor a leghatékonyabb, ha olvas. Én például szeretek hajnalban kelni és tanulni, mert olyankor eredményesebb tudok lenni, de barátaim közül néhányan inkább éjszakai baglyok.
Ezek az apró tapasztalatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy sikeresek legyünk a tanulásban. Minél jobban ismerem saját magam, a határaimat, az erősségeimet, annál tudatosabban és hatékonyabban képes vagyok irányítani saját tanulási folyamataimat. Minél kevésbé ismerem önmagam, annál nagyobb a valószínűsége, hogy olyan tanulási technikát választok, amivel a teljesítményemet nem tudom maximalizálni.
Az önismeret kategóriájába tartozik a tanulási stílus feltérképezése is. Nem szeretnék erről most sokat írni, írtam már róla a vizsgaidőszakról szóló cikkekben. Viszont az mindenképpen ide tartozik, hogy fontos ismernem, én milyen csatornákon tudok a leghatékonyabban tanulni (vizuális, kinesztetikus vagy auditív, esetleg olfaktorikus vagyok), milyen típusú feladatokat kedvelek (nagy folyamat vagy kicsi lépés), hogyan hozok döntést...és a sort még folytathatnám.

Akár a spájz, a tanulási technikák is jó, ha ott vannak a "polcon"
forrás: otthonokesmegoldasok.hu

2. Tanulási technikák
A tanulási technikák voltaképpen olyanok, mint a krumpli és a liszt a spájzban: sokmindenre használhatóak, ha a helyzet úgy hozza. Azaz kontextus és tartalom független építő kövek, amelyekből már egy komplexebb stratégia felépíthető.
Ilyen tanulási technika a gondolattérkép készítés, különféle mnemotechnikák, jegyzetelési technikák.
Érdemes ezekből minél többet ismerni. Hogy miért? Ha nagyon leegyszerűsítem a dolgot azért, mert
ha minél többféle alapanyag lapul a spájzban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy váratlan vendégek esetén valami igazán jót tudunk letenni az asztalra. Lefordítva: minél többféle technikát és trükköt ismersz, annál nagyobb a valószínűsége, hogy tanulási helyzetben meg tudod állni a helyed.

3. Probléma elemzési készség
Na itt álljunk meg egy kicsit, mert ha én nem gyógypedagógus lennék, akkor nem érteném, hogy ez mégis hogy kapcsolódik ide! Az agyunk számára minden tanulási helyzet egy problémahelyzetként értelmeződik. Azaz miközben mi lelkesen ismételgetjük Radnóti Nem tudhatom versének sorait, az agyunk igyekszik megküzdeni azzal a problémával, hogy nem tudja megjegyezni szóról szóra a szöveget, pedig szükséges.

forrás: blog.mindomo.com

Ahhoz, hogy jó megoldási stratégiát válasszunk a problémához (tanuláshoz), ahhoz mindenek előtt meg kell értenünk a problémát magát. Ez bizonyos helyzetekben könnyű, mint amilyen a verstanulás (tudnom kell, most nem tudom, tehát meg kell tanulom, megoldás: mnemotechnika.) Más helyzetekben azonban nem ennyire egyszer, jellemzőek ezek az összetettebb, nyitott végű tanulási helyzetek, mint amilyen egy szakdolgozat megírása, projektfeladat vagy éppen esszé írása.
Érdemes azt is világosan látnunk, hogy mennyire nehéz egy feladat, és ennek megfelelően milyen megoldást/output-ot vár el tőlünk.
Érthető tehát, hogy aki rosszul értelmez egy probléma (tanulási) helyzetet, az törvényszerűen rossz megoldási stratégiát választ hozzá, ebből kifolyólag az eredmény is rossz lesz, de minimum gyengébb, mint amit ki tudott volna hozni magából.
Végezetül még egy dolgot szeretnék hangsőlyozni: nem véletlenül írtam készséget, és nem pedig képességet. Mint minden készség, ez is fejleszthető. Például azzal, ha a gyerekeket, fiatalokat megkérdezzük a feladatról a megoldás előtt és után a következőkről:

• Mennyire lesz/volt neki nehéz?
• Mennyi ideig fog tartani a megoldás?
• Mit fog csinálni?
• Szerinte hogyan fog kinézni a végeredmény? (Persze ha a kérdésnek értelme van, ez feladatfüggő.)

Hogyan lesz ebből a három területből sikeres tanulás? Nézzük a képletet:
ÖNISMERET + TANULÁSI TECHNIKA + PROBLÉMA ELEMZÉS
Ha mindhárom területtel kellő kompetenciával bírunk, akkor eredményképpen olyan tanulókká válhatunk, aki tudja hogyan és milyen módszerekkel tud jól tanulni, gyorsan átlátja az előtte álló feladatokat és képes azokra érvényes és hatékony egyedi megoldást felépíteni. Jól hangzik, nem!?

Gondolattérképek újratöltve

Képzeljétek, egyetemi szakirodalom lettem! Pontosabban nem én, hanem a blog, de hát a kettő közötti különbség voltaképpen inkább csak formai. Nem kell semmi extra dologra számítani, inkább csak arról lehet szó, hogy még mindig elég kevés szakirodalom érhető el ingyenesen és online a tanulási technikákról. Így jutott eszembe az, hogy már egy ideje tervezgetek egy újabb bejegyzést a gondolattérképekről.

Az előző bejegyzésben főként az online formában merültünk el, most azonban a jó öreg papír alapút szeretném népszerűsíteni.

Azt hinnénk, hogy gondolattérképeket rajzolni egyszerű dolog, pedig az igazság az, hogy kevesen vannak azok, akik valóban ismerik azokat a legegyszerűbb szabályokat, amelyek betartásával valóban hasznos térképeket tudnak rajzolni.

A gondolattérkép készítésének 7 szabálya

1. Legyen organikus!
Ez azt jelenti, hogy ha módod van rá, kerüld az egyenes vonalakat, a szabályos kört. Helyette legyen girbegurba, kacskaringós. Akkor csináltad igazán jól, ha a térképed leginkább egy idegsejtre hasonlít a végén.

2. Egy szó egy vonalon.
Tudom, hogy nagy a kísértés, de akkor sem szabad egy szónál többet írni egy vonalra. Ennek több oka is van. Egyrészt a gondolattérkép nem arra való, hogy minden apró részletet kijegyzetelj egy szövegből, sokkal inkább arra, hogy kulcsszavakkal segítse a memóriádat. Másrészt a szöveggel túlzsúfolt gondolattérkép pont a lényegét veszíti el.

3. A szó hossza legyen azonos az ág hosszával!
Ennek praktikus okai vannak: ne legyen sok üres, használatlan tér a papíron. Ha ezt a szabályt betartod, akkor lényegesen gyorsabban tudsz navigálni a térképeden, átláthatóvá válik, így te is gyorsabban tudsz tanulni.

4. Használj színeket!
Az a legjobb, ha minden ág más színű. Ez azt jelenti, hogy gondolattérképezés közben legyen nálad színes ceruza, esteleg filctoll, nekem főként a ceruza tűnt igazán hasznosnak. Túl azon, hogy esztétikusabb lesz az eredmény, az agyunk is jobban kedveli a színes dolgokat, mint az egyszínűeket. Azaz azt kell észrevenned, hogy egy színes térképről könnyebben, nagyobb kedvvel tanulsz.

5. Használj képeket!
Ez nem azt jelenti, hogy csak az vágjon bele gondolattérképek készítésébe, aki képes egy Mona Lisát odarittyenteni, bőven elég, ha olykor szavak helyett valami kis piktogrammot rajzolsz, esetleg pálcika embereket. Lássuk be, ez nem egy akkora kihívás, viszont ezzel ismét érdekesebbé tehetjük a térképet magunk számára, ennek következményeit pedig már boncolgattam.

6. Jelezd a fontosságot!
Érdemes csökkenteni a betűméretet a szerint, hogy mennyire esik közel az adott szó a központi fogalomhoz. Azt szokták javasolni, hogy a közvetlenül kapcsolódó fogalmakat érdemes csupa nagybetűvel írni, és csökkenteni a szavak méretét, csupa kisbetűket használni az ágak vége felé haladva.

7. A 7-es szabály
A 7 egy fontos szám a gondolattérképek életében, és ennek oka van. A hetet agyunk könnyen kezeli, tudod, a rövidtávú memória kapacitása is 7 pluszminusz 2 elem. A 7-es szabály azt mondja, ne legyen hétnél több ágad a térképen, azokon se legyen hétnél több elágazás, és - na most fogsz meglepődni - hétnél több szintet se használj, ami azt jelenti, hogy egy ágon az első és utolsó szó között ne legyen hétnél több a lépések száma.

És hogy lásd, mire gondolok, megosztok egy olyan térképet, amit én készítettem az emelt matek érettségi szóbelijére készülve. (Most pénteken lesz, drukkoljatok!)

Néhány tanulság:
1. A színek tényleg jót tesznek a térképnek, ráadásul valóban azt figyeltem meg magamon, hogy növelte a motivációmat.

2. Amit nem tudtam egy-egy szóval kifejezni, azt ilyen keretes írásba foglalva azért rátettem a térképre, így ez is ott van, ha tanulnom kell.

3. Nehéz szép, girbegurba ágat rajzolni.

4. Érdemes rajzolni képeket, piktogramokat. Nekem sikerült rajzolás közben teljesen elfelejtenem, hogy most éppen matematikát tanulok.

5. A térkép készítése előtt egyszer átfutottam a fejezetet, aztán még egyszer elolvastam, ekkor azonban már alá is húztam azokat a kulcsszavakat, amelyeket a térképen is feltűntetni szerettem volna. Harmadik lépésben álltam neki a térképnek.

6. Az idő előre haladtával egyre gyorsabban végeztem vele, de szerintem így is egy fejezet az első olvasástól a rajzolás befejezéséig kb. 35-45 percet vett igénybe. Ez csak tipp, mert nem mértem stopperrel az időt.

Hasznos oldalak
UsingMindmaps
http://www.usingmindmaps.com/how-to-mind-map-in-seven-steps.html

MindmapTutor
http://www.mindmaptutor.com/2009/02/mind-map-principles/

Mindmaps about mindmapping
http://www.mind-mapping.co.uk/mind-maps-examples/about-mind-maps.htm

Aludni vagy nem aludni? - ez nem lehet kérdés!

NSF infografikája
az alvásról

Beköszöntött az érettségi. A madarak csiripelnek, a közeli gimnázium mellett a pakrban pont ma nyírják a füvet - gondolom minden tizenkettedikes örül neki - az internet pedig telis teli hasznos tanácsokkal. Mivel mi egész évben ontjuk magunkból a jobbnál jobb tanulási tippeket, ezért a jeles alkalomból most nem tesszük, inkább egy másik témát szeretnék előhúzni a zsákból, ez pedig az alvás.

Az érettségi idején vagy az egyetemi vizsgaidőszakban az ember hajlamos kevesebbet aludni: még gyorsan átnézem ezt a tételt, elolvasom ezt a feladatot…stb. Pedig annak, hogy mennyit és milyen minőségben alszol, komoly hatása van arra, hogyan tudsz teljesíteni egy-egy vizsgán.

A Wisconsin Egyetem kutatói arra jutottak, hogy az alvás az ára a tanulásnak. Amikor ugyanis tanulunk, az agyunk újabb és újabb kapcsolatokat, ún. szinapszisokat hoz létre az agysejtek között, ez viszont energia igényes tevékenység, amelybe az agy hamar elfárad, ezt szerintem mindannyian tapasztaltuk már.

Az alvás szerepe a tanulási folyamatban, hogy pihenni küldi az agyat, lecsökken az aktivitása. Ekkor azonban történik valami nagyon fontos, amit talán a számítógépek töredezettségmentesítéséhez hasonló. Alvás közben az agyunk igyekszik újrastrukturálni a tanultakat, egyszerűsíteni, elfelejteni a felesleges részleteket, erősíteni az újonnan kialakult idegsejti kapcsolatokat…stb. Azaz tanul.

Stafanie Weisman tanulásmódszertani könyvében említ egy kutatást, ami a College Student Journal-ban jelent meg, és amely egyértelműen kimutatta, a jegyek bizony együttjárnak az alvással, azaz aki többet alszik, jobb jegyek kap.

Persze jogos a kérdés, mennyi az annyi? Az amerikai National Sleep Foundation (azért valahol szívet melengető, hogy az amcsiknak van Nemzeti Alvás Alapítványuk is) állásfoglalása szerint egy középiskolásnak 8,5-9,5 óra, egy felnőttnek (18+) kb. 7-9 óra alvásra van szüksége.

Persze hogy a dolog azért ne legyen ennyire könnyű, a Brigham Young Egyetem kutatói egy kísérletben arra jutottak, hogy ugyan a teljes kipihentség állapotához a hallgatóknak kb. 8-9 órányi alvásra van szükségük, mégis a legjobb teljesítményt azok nyújtották a kísérletben használt műveltségi teszten, akik ennél két órával kevesebbet aludtak.

Mi ebből a tanulság?
1. Nincs értelme éjszakázni, mert okosabb nem leszel tőle, csak csökken a teljesítményed.

2. Ma már ne stresszelj a holnapi matekon, a délutánt használd ki a pihenésre, lazításra, ez a legjobb dolog, amit most tehetsz.

3. Feküdj le időben, hogy eleget aludhass.

Sok sikert mindenkinek, holnap pedig beszámolok, hogyan bírkoztam meg én az emelt matekkal!

Tanulok, hogy tanulhassak

Úgy tartja a mondás, a jó pap holtig tanul. De arról már nem beszél senki, hogy holtáig érettségizik. Az új, kétszintű érettségi rendszerben könnyen abban a helyzetben találja magát az ember, hogy bár az első igazi vizsgaélményét már elég régen a háta mögött tudhatja, sőt, azóta egy diplomával is gazdagabb lett, mégis vissza kell ülnie az (közép)iskola padba, és szintemelőznie kell. Mondjuk matekból.

Ez történt velem is. A történetem ott kezdődött, hogy gyógypedagógusként végezve azt éreztem, itt nem lehet vége az egyetemi tanulmányaimnak: nemcsak az ambíciót, de a képességet is magamban éreztem egy következő, egyetemi stúdium megkezdéséhez.

Az már egy sokkal nehezebb döntés volt, hogy pontosan mit is tanuljak: gyógypedagógia MA-t nem szerettem volna, így végül a pszichológia mellett döntöttem. Megtaláltam a leginkább az igényeimnek megfelelő intézményt: ahol német nyelven, levelező tagozaton, munka mellett tudok tanulni. A beiratkozáskor egyetlen bökkenő volt csupán, mivel én már a kétszintű érettségi rendszerben vizsgáztam (büszke elsők voltunk mindannyian akkor), ezért az egyetem velem szemben előírta az emelt szintű érettségit matematikából. Hogy rendelkeztem történelemból (kétszeresen is), németből (szintén kétszeresen), az senkit sem érdekelt, ide csak a matek jó.

Tanulásmódszertannal, tanulásfejlesztéssel foglalkozó szakemberként felszívtam magam, és otthon, munka előtt hajnalban (értsd fél öt és hat között), és munka után, kölcsönkönyvből, egy éppenhogy működő számológéppel elkezdtem felkészülni. Ha történetesen valamelyik humán tárgyból kellene vizsgáznom, a dolog még csak ki sem hozott volna a komfort zónámból, de a matek, az más.

Folyamatosan azzal kellett szembesülnöm, hogy itt nem egy meghatározott tananyagot várnak el tőlem, hanem egyfajta gondolkodásmódot, amelynek az elsajátítása számomra nehézséget okoz. Az egyetlen szerencsém - na jó, nem az egyetlen - hogy iskolai karrierem alatt fantasztikus matektanáraim voltak, akik jó alapokat tettek le, amelyekre még most, lassan 10 évvel az érettségit követően is építeni tudok.

Az idő rövidsége, a tanyanyag speciális volta, illetve a kihívás mértéke hamar világossá tette számomra, hogy 4 év tananyagának szisztematikus és alapos átismétlésével nem fogok tudni levizsgázni, annál is inkább, mivel munka mellett hektikusan van csak időm tanulni.

A felkészülés során azt hiszem a tanulás új dimenzióit ismertem meg.

1. A próbálkozás is hatékony tanulás.
Tanár és idő híján a tananyag szisztematikus átismétlése nem volt számomra járható út, ezért elkezdtem megoldani az emelt szintű feladatokat. Ha nem sikerült, megnéztem a megoldást. Mondanom sem kell, az elején egyet sem sikerült megoldanom, de 2 hónap alatt eljutottam oda, hogy minden feladatlapon volt legalább 3-4 olyan feladat, amit már segítség nélkül is meg tudtam oldani. Ebben a formában a tanulás nemcsak gyorsabb, hanem élvezetesebb is volt számomra.

2. Ne a legkisebb, hanem a legnagyobb feladattal kezd!
Egészen addig, amíg úgy tanultam, hogy mindig a legkisebb feladattal kezdtem, nagyon alacsony hatékonysággal tudtam tanulni. E helyett ma már kapásból a legnehezebb, emelt szintű feladattal kezdek, és annak a megoldását próbálom megérteni. Ennek eredményeképpen a tanulási tempóm megsokszorozódott. Egy másik eredménye is volt ennek: nem ijedek már meg a feladatoktól, félelem nélkül pedig a teljesítményem is megnőtt.

3. Mindent kérdőjelezz meg!
Még a megoldókulcsot is. Ugyanis az is lehet hibás, sőt, nemcsak lehet, hanem az is. Voltak pillanatok, amikor hiába láttam, hogy valami más szerepel a megoldásban, tudtam, hogy az nem lehet helyes. Ilyen esetekben szinte kivétel nélkül kiderült, hogy igazam volt, a megadott megoldás hibás volt. Fontos, hogy bízz a saját tudásodban!

4. Merj segítséget kérni!
A világ tele van segítőkész emberekkel. Bármilyen problémával, feladattal is találkozol, biztos lehetsz benne, hogy egyik ismerősöd, barátod tud a megoldásban, vagy annak megtalálásában segíteni. Ha ők nem, akkor a barátod barátja, esetleg annak a kisöccse.

5. Figyeld a hibáidat!
Egy ponton azzal kezdtem el szórakoztatni magam, hogy minden egyes önállóan megoldott feladat leellenőrzése után felírtam piros tollal a lap szélére, mit hibáztam. Elsőre kissé mazochistának tűnik a módszer, de másfél órát követően elképesztő képet kaptam arról, mikor és milyen hibákat követek el. Önmagam ilyetén megismerése hozzájárult ahhoz, hogy ma jobb vagyok matekból, mint 18 évesen!

6. Merj belevágni!
Azt hiszem, addig nem is tudtam komolyan venni ezt az egész matekérettségi felkészülést, amíg el nem küldtem a hivatalos jelentkezésemet. Attól a ponttól már nem volt vissza út. Egy biztos, “Csak akkor születtek nagy dolgok,/ Ha bátrak voltak, akik mertek/ S ha százszor tudtak bátrak lenni,/ százszor bátrak és viharvertek.” Adynál szebben nem is tudnám elmondani azt, ahogy átéltem ezt a folyamatot, és fejlődtem általa.

Mindebből talán világossá válik, felkészülni egy emelt szintű érettségire nem könnyű feladat. Mint ahogyan vezetni egy projektet, elindítani egy céget, vagy éppen megtanulni egy másik nyelvet sem az. Azonban az életnek csak elég kevés területén vagyunk képesek hatékony és eredményes tanulás nélkül megállni a helyünket, és ezek tipikusan nem kecsegtetnek tartós sikerrel. A többihez pedig olykor fel kell készülnünk egy matekérettségire.