Gondolattérképek újratöltve

Képzeljétek, egyetemi szakirodalom lettem! Pontosabban nem én, hanem a blog, de hát a kettő közötti különbség voltaképpen inkább csak formai. Nem kell semmi extra dologra számítani, inkább csak arról lehet szó, hogy még mindig elég kevés szakirodalom érhető el ingyenesen és online a tanulási technikákról. Így jutott eszembe az, hogy már egy ideje tervezgetek egy újabb bejegyzést a gondolattérképekről.

Az előző bejegyzésben főként az online formában merültünk el, most azonban a jó öreg papír alapút szeretném népszerűsíteni.

Azt hinnénk, hogy gondolattérképeket rajzolni egyszerű dolog, pedig az igazság az, hogy kevesen vannak azok, akik valóban ismerik azokat a legegyszerűbb szabályokat, amelyek betartásával valóban hasznos térképeket tudnak rajzolni.

A gondolattérkép készítésének 7 szabálya

1. Legyen organikus!
Ez azt jelenti, hogy ha módod van rá, kerüld az egyenes vonalakat, a szabályos kört. Helyette legyen girbegurba, kacskaringós. Akkor csináltad igazán jól, ha a térképed leginkább egy idegsejtre hasonlít a végén.

2. Egy szó egy vonalon.
Tudom, hogy nagy a kísértés, de akkor sem szabad egy szónál többet írni egy vonalra. Ennek több oka is van. Egyrészt a gondolattérkép nem arra való, hogy minden apró részletet kijegyzetelj egy szövegből, sokkal inkább arra, hogy kulcsszavakkal segítse a memóriádat. Másrészt a szöveggel túlzsúfolt gondolattérkép pont a lényegét veszíti el.

3. A szó hossza legyen azonos az ág hosszával!
Ennek praktikus okai vannak: ne legyen sok üres, használatlan tér a papíron. Ha ezt a szabályt betartod, akkor lényegesen gyorsabban tudsz navigálni a térképeden, átláthatóvá válik, így te is gyorsabban tudsz tanulni.

4. Használj színeket!
Az a legjobb, ha minden ág más színű. Ez azt jelenti, hogy gondolattérképezés közben legyen nálad színes ceruza, esteleg filctoll, nekem főként a ceruza tűnt igazán hasznosnak. Túl azon, hogy esztétikusabb lesz az eredmény, az agyunk is jobban kedveli a színes dolgokat, mint az egyszínűeket. Azaz azt kell észrevenned, hogy egy színes térképről könnyebben, nagyobb kedvvel tanulsz.

5. Használj képeket!
Ez nem azt jelenti, hogy csak az vágjon bele gondolattérképek készítésébe, aki képes egy Mona Lisát odarittyenteni, bőven elég, ha olykor szavak helyett valami kis piktogrammot rajzolsz, esetleg pálcika embereket. Lássuk be, ez nem egy akkora kihívás, viszont ezzel ismét érdekesebbé tehetjük a térképet magunk számára, ennek következményeit pedig már boncolgattam.

6. Jelezd a fontosságot!
Érdemes csökkenteni a betűméretet a szerint, hogy mennyire esik közel az adott szó a központi fogalomhoz. Azt szokták javasolni, hogy a közvetlenül kapcsolódó fogalmakat érdemes csupa nagybetűvel írni, és csökkenteni a szavak méretét, csupa kisbetűket használni az ágak vége felé haladva.

7. A 7-es szabály
A 7 egy fontos szám a gondolattérképek életében, és ennek oka van. A hetet agyunk könnyen kezeli, tudod, a rövidtávú memória kapacitása is 7 pluszminusz 2 elem. A 7-es szabály azt mondja, ne legyen hétnél több ágad a térképen, azokon se legyen hétnél több elágazás, és - na most fogsz meglepődni - hétnél több szintet se használj, ami azt jelenti, hogy egy ágon az első és utolsó szó között ne legyen hétnél több a lépések száma.

És hogy lásd, mire gondolok, megosztok egy olyan térképet, amit én készítettem az emelt matek érettségi szóbelijére készülve. (Most pénteken lesz, drukkoljatok!)

Néhány tanulság:
1. A színek tényleg jót tesznek a térképnek, ráadásul valóban azt figyeltem meg magamon, hogy növelte a motivációmat.

2. Amit nem tudtam egy-egy szóval kifejezni, azt ilyen keretes írásba foglalva azért rátettem a térképre, így ez is ott van, ha tanulnom kell.

3. Nehéz szép, girbegurba ágat rajzolni.

4. Érdemes rajzolni képeket, piktogramokat. Nekem sikerült rajzolás közben teljesen elfelejtenem, hogy most éppen matematikát tanulok.

5. A térkép készítése előtt egyszer átfutottam a fejezetet, aztán még egyszer elolvastam, ekkor azonban már alá is húztam azokat a kulcsszavakat, amelyeket a térképen is feltűntetni szerettem volna. Harmadik lépésben álltam neki a térképnek.

6. Az idő előre haladtával egyre gyorsabban végeztem vele, de szerintem így is egy fejezet az első olvasástól a rajzolás befejezéséig kb. 35-45 percet vett igénybe. Ez csak tipp, mert nem mértem stopperrel az időt.

Hasznos oldalak
UsingMindmaps
http://www.usingmindmaps.com/how-to-mind-map-in-seven-steps.html

MindmapTutor
http://www.mindmaptutor.com/2009/02/mind-map-principles/

Mindmaps about mindmapping
http://www.mind-mapping.co.uk/mind-maps-examples/about-mind-maps.htm

Hogyan tanuljunk definíciókat?

Számomra sokáig problémát okozott a definíciók megtanulása. Egyrészt sosem voltam magolós típus (ezért is lettem gyógypedagógus és nem pedig jogász), tehát a szórul-szóra tanulást kizártam. Viszont tagadhatatlan, hogy "csak" érteni egy fogalom meghatározást sem minden esetben elegendő, hiszen elég sok minden múlhat azon, egy-egy kulcsfogalom pontosan mit is értünk.

Hogyan tanuljunk tehát definíciókat?

Vegyük példának Mesterházi Zsuzsa tanulásban akadályozottak fogalmát. Nálunk, a tanak (= tanulásban akadályozott) tanszéken ezt a fogalommeghatározást szinte minden vizsgára tudni kellett, majdhogynem szó szerint.

"A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatésok folytán tartós, átfogó tanulás nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak."

Először is vegyük észre, hogy mint minden definíció, ez is különféle részekre tagolható. A meghatározás egyik fele meghatározza az értintett csoportot, a másik a probléma okait, végül az utolsó fele pedig a kövektezményeit mondja el.

"A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatésok folytán tartós, átfogó tanulás nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak."

Tehát a definíciók megtanulásánál az elős lépés, hogy próbáljuk tartalmi egységekre bontani a fogalmat. Lehet, hogy csak egy ilyen tartalmi egységet fogunk találni, mint amilyen a sebesség fogalma (egységnyi idő alatt megtett út), de az is lehetséges, hogy sokkal többet. Általában minél hosszabb egy definíció, annál több ilyen tartalmi egységet találhatunk.

Azt is észre vehetjük, hogy az egyes tartalmi egységeknek vannak kulcsszavai, példánknál maradva az okok kulcsszavai: idegrendszer, biológiai, genetikai, funkcióképesség, környezeti hatások. Húzzuk ki a kulcsszavakat. (Én most kihúzó helyett inkább vastagon szedem:
"A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulás nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak."

Ha ezzel megvagyunk, akkor láthatjuk, sokkal beljebb nem kerültünk, mert egy definícióban elég magas az egy mondatra eső jelentőséggel bíró szavak száma. Ahhoz, hogy mindez könnyen tanulható legyen, érdemes ezeket átrendezni egy gondolattérképbe.

Tudom, tudom, hogy állandóan ezzel jövök, de bizony a gondolattérképek a szegény diákmesterember (ahogy a metaktanárom mondta mindig) egyik legjobb barátja. A viccet félre téve, azért javaslom a gondolattérképbe tömörítést, mert sokkal inkább igazodik agyunk működéséhez, mint egy lináris szöveg.

Én valami hasonlót csinálnék:

Így már sokkal könnyebben megérthető és megtanulható: tudjuk és látjuk, hogy három tartalmi egységet kell megjegyeznünk, hogy ezekben hogyan viszonyulnak egymáshoz a különféle kulcsszavak. Az agyunk számára egy ilyen képnek a megjegyzése kevesebb kihívás, mintha a lineáris szöveggel próbálkoznánk.

(A gondolattérkép a mind42.com oldalon készült.)